Rizs eredete, története
A rizs, mint élelmiszer a török időkben jelent meg Magyarországon a nagyurak asztalán, és később került be a köztudatba. A rizs termesztése az 1800-as évek végén kezdődött a történelmi Magyarország területén. Az akkori bánáti és bánsági területeken olasz telepesek állami támogatással az első világháborúig termesztették ezt a gabonát árasztásos technológiával. A tudományos alapokra helyezett rizstermesztés 1933-ban indult Magyarországon. Egy nemzetközi fajta kísérletből a Dunghan Shali nevű, eredetileg koreai génállományú rizs került köztermesztésbe. Ez a fajta hidegtűrő volt és megfelelően rövid tenyészidejű. Olyan jól alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, hogy az 50-es években több mint 50.000. hektáron termesztették. E fajta nem volt ellenálló a járványos barnulás nevű gombás betegségre, így az 50-es évek végére már nem termesztették. Ezek után a környező szocialista államokból, legfőképpen Szovjetunióból érkezett be genetikai alap a rizstermesztéshez. Ezek a fajták viszont hosszú tenyészidővel rendelkeztek, és nem volt megfelelő termésbiztonságuk, valamint termésátlaguk. Emiatt elindult Magyarországon a nemesítési program, melynek eredményeképpen a 60-as évek végére 10-15 magyar nemesítésű fajta állt rendelkezésre. Ekkorra jelentősen lecsökkent a rizstermesztés területe: 20.000 hektár alá. Ezekkel a fajtákkal növekedett a termésbiztonság és a termésátlag, de jellemzően nem tudott 4 tonna fölé menni a terméshozam hektáronként. Emiatt tovább csökkent rizs vetés területe Magyarországon.
A 80-as években modern tulajdonságú fajtákat nemesítettek, melyeket mai napig használunk, termésátlag 4 tonna felé emelkedett, a viszonylag kis jövedelmezőség miatt tovább csökkent az országos vetésterület.
Napjainkban Magyarországon 3000 hektár körül alakul a vetésterület. Vállalatunknál 1960-as évektől van nagyüzemi rizstermesztés.
A NAGYKUN vállalatcsoport 1000 hektáron termeszt rizst, Kisújszállás déli és dél-keleti határában van 1650 hektár berendezett rizstelepünk.
Mitől jobb a magyar (NAGYKUN) rizs?
Azt biztosan állíthatjuk, hogy amit a NAGYKUN társaságok állítanak elő, ismertek a termesztési körülményei. A távolról beérkező rizs esetében nem ismerjük a termesztés során felhasznált vegyszerek, hozamfokozók összetételét, sem tárolási, feldolgozási, sem a szállítási körülményeket. Mi saját magunk állítjuk elő a vetőmagot, termesztjük a rizst, az aratás után nálunk történik a rizs szárítása, tisztítása és tárolása.
Cégünk különös figyelmet fordít arra, hogy hántoló üzemünkben kizárólag rizzsel dolgozzanak, puffasztó üzemünkben ezt a hántolt rizs alapanyagot dolgozzák fel, illetve kizárólag gluténmentes ízesítő anyagok hozzáadásával hántolt és puffasztott termékeink megbízhatóan gluténmentesek.
Fenntarthatósági szempontból sem mellékes, a termékeink helyi termékek, nem járják be a fél világot, frissen kerülnek a hazai polcokra.
Hántolás művelete
A hántolási művelet célja, hogy a gabonamagvak héját részben vagy egészben eltávolítsák. Ennek oka, hogy így a magvak emberi fogyasztásra alkalmassá tehetők. Hántolást alkalmazhatunk rizsen, árpán, kölesen, hajdinán és borsón.
A hántolási folyamat során első lépésként a szemes terményeket meg kell tisztítani, elő kell készíteni a hántoláshoz. Ez azért fontos, mert a hántolás elkezdéséhez osztályozott, tisztított alapanyag szükséges. Ez ugyanis javítja a hántolás minőségét és csökkenti a szemveszteséget. Legfontosabb kiegészítő művelet a portalanítás.
Második lépés maga a hántolás. A hántolás történhet részben vagy egészben. Ez attól függ, hogy milyen módon szeretnénk a későbbiekben felhasználni a magvakat.
A hántolást követően gondoskodni kell a hántolt termék után tisztításáról, osztályozásáról. A hántolás folyamatában ezt a műveletet többször is be kell iktatni.
Rizs-kisokos
A rizst a 16. században törökök honosították meg hazánkban. 1950-1970 között közel 50 ezer hektáron folyt rizstermesztés Magyarországon, 1970-től viszont már folyamatosan csökkent a vetésterület.
A rizs (Oryza sativa) a pázsitfűfélék családjába tartozik. Az emberiség több mint 60 százalékának a rizs a fő tápláléka, ami nem is csoda, hiszen esszenciális aminosav-összetétele miatt dietetikai értéke az állati fehérjékhez hasonlítható. Két fontosabb alfaja van: a hosszú szemű, pergősebb, főként trópusi és szubtrópusi éghajlaton termő indica (a rizskereskedelem 75%-a ebből a fajtából kerül ki) és a rövid szemű, ragacsosabb, hűvösebb éghajlaton termő japonica (ez adja a kereskedelem kb. 25%-át).
- Barna rizs– a nyers rizs hántolása után nem koptatják le a pelyvás héj alatti értékes csírát és a barna szín különböző árnyalataiban előforduló ezüsthártyát, innen a barna rizs elnevezés.
- Polírozott fehér rizs– a hántolás után a rizsszemek külső felületét lecsiszolják.
- Fényezett rizs– a polírozott rizst idegen anyaggal, például cukorsziruppal vagy olajjal bekenik részben a küllem miatt részben, hogy a trópusi égövben megóvják a nedvesedéstől.
- „A” rizs– Tisztasági fokot jelöl: maximum 10% törmeléket tartalmazhat.
- „B” rizs– Tisztasági fokot jelöl: maximum 20% törmeléket tartalmazhat.
- Rizstöret/törkölyrizs– a feldolgozás során keletkező maradék rizstöredék, amit a takarmányozásban és a sörgyártásban használnak fel.
- Rizsliszt– hántolt és csiszolt rizs őrleménye.
- Előgőzölt rizs– a rizst még a hántolás előtt áztatják és gőzölik, majd a kiszárított szemeket hántolják. A főzési időt nem befolyásolja.
- Előfőzött rizs– rövidített főzési idejű rizs.
- Rövid szemű rizs– hossza átlagosan 5,5 mm.
- Közepes szemű rizs– 6,6 mm.
- Hosszú szemű rizs– 7-8 mm.
- Basmati rizs– a Himalája lábainál termesztett, hosszú szemű, illatos, pergős rizsfajta,
- Jázmin rizs– Thaiföldön termesztett, hosszú, egymáshoz tapadó szemű, a jázminéra emlékeztető illatú rizsfajta
- Arborio rizs– rizottó készítésére alkalmas, ragacsos, rövid szemű fajta,
- Vad-/indián/fekete rizs– valójában nem rizs, hanem mocsári fűfajta, ami diós aromájú fajta, leggyakrabban fehér rizzsel keverve hozzák forgalomba.
Hántolt barna rizs beltartalmi jelentősége
A barna rizs teljes értékű és az egyik legegészségesebb élelmiszer.
Magas a szelén, rost, mangán, magnézium, vas, B1-, B3-, B6-, vitamin tartalma, ezenkívül E-, K-vitaminok, esszenciális aminosavak és nyomelemek is vannak benne.
Fogyasztása jó hatással van:
- keringésre, kimerültségre, fokozott stresszre, magas vérnyomásra
- bőrbetegségekre, hajhullás esetén is érdemes fogyasztani
- nem hizlal
- az idegrendszerre nyugtató hatást gyakorol
Tisztító hatással van:
- emésztési bántalmakra (egész bélcsatornát nyugtatja és tisztítja) méregtelenít,
- segíti a salakanyagokat eltávolítani a szervezetből
- segíti a veseműködést, gátolja a veseképződést
- jótékonyan hat a vérzsír és vérkoleszterin szintre.
Gluténmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják!
Puffasztás művelete
Hagyományos gabonafeldolgozási technológiák mellett az elmúlt 20-30 évben kialakultak új, hidrotermikus (víz- és hőáramos) műveleteken alapuló technológiák, melyek alkalmazásával nagyobb tápértékű, az esszenciális védőanyagokat (például: vitamin, ásványianyag) nagyobb mennyiségben tartalmazó, egészségünket jobban védő gabonaalapú élelmiszerek állíthatóak elő. Ezek a sajátos technológiák: puffasztás, pelyhesítés, extrudálás, pattogtatás, stb. Ezek a technológia vonalak fokozottan tisztított alapanyagot igényelnek, melyet a NAGYKUN vállalatcsoport 100 %-ban megvalósít.
A puffasztás nagynyomású, zárt térben, rövid ideig tartó pörkölő-főző kezelés, mely során a gabona 5-15-szörös térfogat-növekedést ér el gabonafajtától függően.
A tisztított egészszemű, kellően nedvesített (kondicionált): 14-16%-os, 4-6 órát pihentetett gabonát 240-280° C hőmérsékleten 3-6 másodpercig, 9-10 MPa nyomáson kis kezelő zárt térben vagy puffasztó ágyúban kezelik. A nyomás és a hőmérséklet lecsökkentésével a gabonaszem térfogata hirtelen megnő. 10 g gabonából 1 cm vastag, 8×8 cm-es gabonaszeletet kapunk,
8 g hántolt rizsből 9 cm-es átmérőjű ROPPANT JÓ! puffasztott rizs korongokat kapunk.
Korábbi vizsgálatok szerint (Élelmiszervizsgálati Közlemények, 49, 2003/4) a hidrotermikus műveletek során a gabonaszem eredeti vitamin-tartalma jelentős részben megmarad, teljes ásványianyag tartalma 95-100 %-ban megmarad.
Csokoládé
„Isteni olvadék”
A csokoládét a dél-amerikai kakaófa, a Theobroma cacao magjából, a kakaóbabból készítik (a theobroma jelentése: ‘istenek eledele’). A kis sárga magok húsos hüvelyben nőnek. A nyers kakaót először fermentálják, „rothasztják”, majd 140–150oC-on pörkölik. A kakaóbab héja megbarnul, törékennyé válik. A magot megszabadítják ettől a héjtól és addig őrlik, amíg folyékony masszát nem kapnak (az anyag a pörkölés és az őrlés miatt cseppfolyósodó zsírtól válik folyékonnyá). A masszát kisajtolják, végül előáll a zsíros kakaóvaj és a kakaópor. Az étcsokoládé úgy készül, hogy a folyékony masszához cukrot és újabb kakaóvajat kevernek. A tejcsoki kakaómasszájához csak sűrített tejet adnak.
Az aztékok már jóval Kolumbusz előtt is itták a csokoládét. 1519-ben, amikor a spanyolok Mexikóba érkeztek, Montezuma sokoatllal kínálta Cortést. A finom ital alapanyaga kakaó, fahéj, ánizs és kukoricaliszt volt (ez utóbbi szívta fel a kakaóvajat). Az európaiak cukorral és vaníliával ízesítették a kakaót. A forró csokoládét a XVII. század elején kezdték inni Európában, és II. Károly uralkodása idején (1660–85) vált divatos itallá Angliában.
Az ‘ehető’ csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Cadbury cég; a csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé szeletet.
A csokoládé íze csaknem utánozhatatlan, hiszen kb. 300 vegyület összhatása [a komponensek közé tartozik a 2,6-dimetil-pirazin, a fenil-ecetsav (méz), a 2-furán-metanol (karamell) és a dimetil-szulfid(maláta)].
A csokoládé 33,8 oC-on, kevéssel a testhőmérséklet alatt olvad meg a szájban; enyhén hűsít. Fő hatóanyaga a teobromin (100 g csokoládé 100 mg-ot tartalmaz). Mennyei íz és fogyasztás kellemes élménye.
Hogyan alakult ki a Rice-ler márkanév?
A 2021-es évben megkezdődtek a termék-kísérletek, termék-fejlesztések. Csokoládék bevonásával kísérleteztünk, a puffasztott rizskorongok a hűtő alagút végén teljesen bevonva (mártva) vették útjukat a csomagológép felé. Először valamennyit összegyűjtöttünk ezekből a mártott korongokból, egymásra helyeztük őket. Ahogy szedtük le a szalagról kettesével ezeket a korongokat, nagyon érdekes hangjuk volt, mint a nagy tiketteknek. A mártott, puffasztott rizs korongok kettesével úgy néztek ki, mint ha jó sok Islert gyűjtöttünk össze… Isler után szabadon, rizs angolul= rice, fogyasztói kiszerelésben pedig 2 db egymáson van lecsomagolva, így alakult ki a RICE-LER.
Tudtad-e?
- egy rizsbuga 100-150 rizs szemet tartalmaz
- magyarok átlagos, éves rizs fogyasztása 4-4,5 kg fejenként
- NAGYKUN vállalatcsoport vetésterületének közel 30%-án biogazdálkodás folyik, részben saját nevünk alatt hazai üzletekben, nagyobb részben pedig külföldön bébiételek gyártásához értékesítjük.
- 1 kg hántolt rizs az kb. 40000-45000 db rizs szem
- hivatalosan háromféle csokoládé létezik: étcsokoládé, tejcsokoládé és fehércsokoládé
- antropológusok felfedezték, hogy a kakaó fontos gazdasági és társadalmi szerepet játszott a közösségek életében, kb. 4000 évvel ezelőtt
- Latin-Amerika nagyon fontos beszállító jó minőségű kakaóból, a legnagyobb mennyiség előállítása Afrikába (Elefántcsontpart, Ghana) és Ázsiába (Indonézia) helyeződött át
- az étcsokoládé igen jelentős: magnézium-, réz-, vas-, foszfor-, cink- és mangán -forrás
- 1902-ben Alexander P. Anderson, amerikai biokémikus kísérletezte ki a puffasztott rizs előállítását: egy ágyúba rizst tömködött, majd az ágyú csövét bedugaszolva felmelegítette. Amikor a cső tömítését megszűntette (hirtelen csökkentette a nyomást) a rizsszemek felpuffadva repültek ki az ágyúból.
- 1 db puffasztott rizskorongunk (8g) előállításához 310-330 db hántolt rizsszem szükséges! Mértük, számoltuk.
Hogyan kell a barna rizst megfőzni?
Főzési útmutató:
A barna rizs könnyen elkészíthető: fajtájától függően több-kevesebb vizet igényel, általában kb. 2-2,5-szeres vízmennyiséggel főzzük. A rizst hideg vízben átmossuk, majd feltesszük főzni. Ha felforrt, mérsékeljük a hőt és lefedjük. Kb. 45-50 percen keresztül főzzük a hazánkban termesztett barna rizst. A főzés előtt a rizst egy éjszakára be is áztathatjuk, ekkor hamarabb megfő. Áztatás nélkül lehet pirítani szárazon és olajon egyaránt, ekkor enyhe dió ízt kap és kevésbé ragad össze. Fontos: ne várjuk a barna rizstől, hogy szemei ugyanolyan pergők legyenek, mint a fehér rizsé. A barna rizsből ugyanolyan ételek készíthetők, mint a fehér rizsből, kreativitásra és fantáziára bízva.
